Megérkezett az irodába, becsukta az ajtót. Most van először egyedül, mióta ő az új vezetője az intézménynek. Eddig a legnagyobb cég amit vezetett egy 10 fős kft. volt. Vezetői tapasztalatnak a CV-be jó volt. Ott mindenkit ismert, itt aligha. Csak a jogi osztályon többen vannak.
A szoba nagy, a bútor régi: az előző vezető 10 évig vezette a helyet. Megijedt: hogyan fogom 10-20%-kal hatékonyabban csinálni, mint az előző vezető? Neki már akkor neve volt a szakmában, amikor én még az egyetemet sem fejeztem be. Először érezte gyengének magát hosszú idő óta. Eddig minden irányba sugárzott belőle a magabiztosság, másképp nem is nyerte volna el a pozíciót. Tovább gondolkodott: az esetleges dicsőségből mindenki hasznot fog húzni körülötte, az esetleges bukása esetén viszont még levest se visz neki senki. Magányos volt.
Megnyílt az Outlook. Új a fiókja, még nincs levele. Már szervezte is a meetinget ma délutánra az osztályvezetőkkel. Ki kell rúgni közülük legalább 3-at: emlékszik arra, hogy kik ellenezték a kinevezését. A megbízható ismerősöket estére elhívta étterembe, már ment is az e-mail: kellenek olyan emberek, akikben megbízhat. Ekkora felelősség mellett nem bízunk meg akárkiben. Megnyugodott egy kicsit, nem lesz itt baj.
Elkezdte átnézni az asztalán a felső dossziékat: szerződés kivonatok és vezetői tájékoztatók, egyik sem több egy-két oldalnál. Ez körülbelül a heti adag, 80 db. 1 hónap múlvára ígérte, hogy precízen átnézi az egész éves anyagot - cirka 4.000 oldal - és azt, hogy jelentős átalakításokat kezd el az intézményben. Lemerevedett: ennyit eddig életében összesen nem olvasott szakmai szöveget. Az egyetemen jegyzetből tanult, a saját kft-nél meg 5 év alatt volt annyi szerződés, mint itt egy hét alatt. Ráadásul ezek csak a kivonatok: mi van ha valamelyiket tényleg át kell nézni?! Fal fehér arccal gondolt vissza az előző vezető történetére: "Abban a beruházásban 1 tonna volt a teljes tervdokumentáció kiviteli tervekkel és 1000 oldal volt a műszaki leírás." Reménytelenül sok.
Újra ránézett a levelezésére: 110 új levele van, egy sem spam, kb. 30-ra jó lenne még délelőtt válaszolni. Fontos emberek, fontos szerződések. Az irodában lévő csaphoz ment, megmosta az arcát. Ki kell használni az időt!
Felemelte a telefont és a titkárnőt hívta: "Szükségem lesz egy új notebook-ra, egy új telefonra, egy új szolgálati autóra és cseréljük le az irodában a bútort is. Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni."
Címkék: a döntéshozó
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://faek.blog.hu/api/trackback/id/tr692170101
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.